2014. szeptember 6., szombat

► 1 ◄


Halihó!:3
Megérkeztem az első résszel. Ha tetszik kommenteljetek, pipáljatok, vagy írjátok le a chatbe a véleményeiteket!:) 
Remélem tetszeni fog!
Jó olvasást!:)
Petra xxx



• 1.rész •

Nem sokára újra suli. Nagyon nincs kedvem hozzá, sőt még belegondolni sincs kedvem, viszont már csak 2 teljes hét van a nyárból. Ki szeretném élvezni ezt az utolsó 2 hetet. Szörnyű belegondolni, hogy vége lesz a nyárnak. Olyan jó volt. Az iskolában egyetlen egy dolog van, amit szeretek, méghozzá, hogy találkozom a barátaimmal. Nem vagyok rossz tanuló. Tavaly is jeles lettem. De még mielőtt valaki azt hinné, hogy én mennyit tanulhatok, és milyen okos vagyok, ki kell, hogy ábrándítsam. Egyszerűen csak jó az agyam. Szerencsére ezt anyutól örököltem. Alig tanulok egy kicsit, de ha figyelek az órán minden beszáll a fejembe. Egyetlen tantárgy van, amivel meggyűlik a bajom, méghozzá a matek. Az az, amit meg kell érteni. Hát az nem mindig jön össze. Bár tavaly sikerült összekaparnom a 4-est valahogy, de az sosem volt és nem is lesz az én tantárgyam. Még jó, hogy Luke anyukája matektanár így néha Luke szokott segíteni. Mindegy. Most nem érdekel, hogy fog menni a matek. Se semmilyen tantárgy. Örülök, hogy most nem kell azzal foglalkoznom és kész.
Szóval a nyár… Holnaptól már csak 2 hét. Ma Lukeéknál megbeszéltük mit akarunk még csinálni.
- Szerintem menjünk egyik nap állatkertbe. – mondta Dia a kanapén fekve.
- Oki. Én benne vagyok. – mondtam – Úgyis imádom az állatkertet. Főleg a kismajmokat. Olyan cukik.
- Oké. Akkor egyik nap állatkert. Fiúk, ti hova mennétek? – kérdezte Réka.
- Mi? – kérdezte Calum.
- Mondom hova mennétek? Ti süketek vagytok? Itt vagyok mellettetek.
Hát igen… Ha a fiúk csocsóznak nem valami könnyű beszélni velük. Csak a játékra figyelnek.
- ÉÉÉÉÉÉÉS EZAAZ! – kiabált Michael. – NYERTÜÜNK! – pacsizott össze Lukeal.
- Mondtam, hogy elverünk titeket. – röhögött Luke.
- Legközelebb akkor is mi nyerünk. – vágott vissza Calum.
- Aha. Igen. Nagyon ügyesek vagytok. Nyertetek. Hurrá. Hova akartok menni?
- Hogyhogy hova akarunk menni? Mi lesz, hogy megyünk valahova? – kérdezte Ashton.
- Jellemző. Nem is figyeltek. – néztem Diára, majd elmondtam. – 2 hét múlva suli. Tanulás, tanárok és nem abból fog állni a napunk, hogy itt csövezzünk. – mondtam unottan.
- Aha. Akkor menjünk vidámparkba. – monda Ash.
- Meg a Balatonra. – csatlakozott Luke.
- Na, ez tök jó ötlet. Vidámpark és egy pár nap Balcsi. – lelkesedett Dia.
- És eszembe jutott még valami. – mondtam Réka felé fordulva – Tarthatnánk egy csajos napot.
- Oké. Én benne vagyok.
- Fontosabb kérdés. Mit csináljunk ma? – kérdezte Michael.
- Menjünk el bulizni. – dobtan be egy ötletet.
Mindenki benne volt, mondván úgyis régen voltunk már és nem rég találtunk egy tök jó helyet. Ahol még nem is voltak olyan nagyon sokan így levegőt is kaptunk. Már késő délután volt, úgyhogy hazamentünk lefürödni, átöltözni és megbeszéltük, hogy 11-kor találkozunk a szokott helyen, szóval Lukenál. Mindig hozzájuk járunk.
- Szia anya! – köszöntem, amikor beléptem az ajtón.
Még születésem előtt otthagyta apukám anyukámat, mivel fiatal volt és ő még nem akart gyerekek. Még nem is voltak házasok.  Anyu végig egyedül nevelt, néha segített neki a mama, de boldogult egyedül is. Van egy szép ruhaboltja és egy lakásunk. Pont jól megvagyunk ketten, ahogy vagyunk.
- Szia Kicsim!
- Ma elmegyünk bulizni.
- Jól van. Menjetek csak. Érezzétek jól magatokat.
Nagyon szerettem anyát. De ilyenkor még jobban.  Jó volt, hogy nem kötött bele semmiben és nem azt hallgattam tőle, hogy: ’10-re érj haza!’ meg ilyenek.
- Mikor jössz haza? – kérdezte.
- Nem tudom. Attól függ milyen lesz a buli. – mosolyogtam – Meg hogy érezzük magunkat.
- Oké. Kulcsot vigyél, ha esetleg Diához mész vagy valami és már reggel nem lennék itthon ha hazajössz.
- Viszek kulcsot. Viszont most megyek, lefürdöm.
Elmentem a szobámba. Fölkaptam egy pólót és fehérneműt, majd a fürdőszobába siettem. Beálltam a zuhany alá és csak folyattam magamra a meleg vizet. Jól esett ahogy átjárja a testemet. Kiszálltam a zuhanytálcából és magamra tekertem a törölközőt. Megtörölköztem és felvettem a ruhát, amit behoztam.
Visszamentem a szobámba. Kinyitottam a szekrényem és csak álltam előtte tanácstalanul. Vajon mit
vegyek fel? Persze. Ez tök logikus. Tele van a szekrény ruhával, de fogalmam sincs, mit vegyek fel. Már vagy 5 perce csak álltam és néztem a szekrényt gondolkozva mikor anyu kopogott, és bejött.
- Na? Mit veszel fel? – kérdezte. Pont jókor jött. Bár már ismer eléggé ahhoz, hogy tudja, bárhová megyek/megyünk, sosem tudom, mit vegyek fel.
- Fogalmam sincs. Segíts. – néztem rá segélykérően.
- Mi lenne, ha azt a fehér ruhát vennéd fel a derekán fehér masnival? Tudod… Amit múltkor vettetek Diával.
- Óó! Tényleg! Köszi! – öleltem meg, majd elkezdtem keresni a ruhát.
Gyorsan megtaláltam és kiakasztottam a szekrény ajtajára.
Ruha megvan. Cipőt tudom, melyiket veszem fel. Akkor már csak a hajamat és a sminkemet kell megcsinálnom – gondolkodtam. Megint elfoglaltam a fürdőt és kisminkeltem magam. Most egy kicsit füstösebb sminket raktam az arcomra, mint szoktam. A hajamat begöndörítettem és kiengedve hagytam. Fölvettem a kedvenc fekete magas sarkúm és indulásra kész voltam. Vagyis majdnem kész. Még kellett a táskám. Csak egy kis fehér táskát viszek benne a kulcsommal, telefonommal és egy pár zsepivel. Na, most már tényleg indulhatok, ami nem is nagyon ártana, mivel indulnom kéne Lukehoz.
- Szia anyu! Elmentem. – köszöntem el anyukámtól, aki épp a nappaliban tévézett.
- De csinos vagy Kicsim! Oké. Érezzétek jól magatokat.
- Mindig azt mondod, hogy csinos vagyok… Még ha pizsi van rajtam, akkor is. – mosolyogtam.
- Hát, de ha így van.
- Hát persze. Mindegy. Megyek. Szia. Szeretlek. – köszöntem végül el anyutól.
- Én is. Szia!
11 előtt 5 perccel értem oda. Dia és Calum már ott volt. 11-kor már végre a többiek is megérkeztek és indulhattunk. Mivel a klub nem volt messze így gyalog mentünk. Úgy 10 perc séta volt. Mikor bementünk már elég sokan ott voltak. Mivel egy menő klub volt sokan jártak ide, de mégsem annyian, hogy annyira tele legyen a hely, hogy levegőt se kapjunk.
- Jössz táncolni? – kérdezte Dia.
- Köszi nem. Inkább csak később. – válaszoltam.
- Oké. Én elmentem.
- Jó, a pultnál leszek.
- Valaki? Táncolni? – kérdezte Dia a fiúkat is.
- Mi Ashtonnal inkább elmegyünk csajozni. – mondta Calum és már le is léptek.
- Luke? Michael?
- Sorry, de most passzolom.
- Én megyek veled! – mondta Michael.
- Na, akkor mi mentünk táncolni.
Mindenki lelépett valahova. Mi, Lukeal pedig a bárpult felé vettük az irányt.
- Helló! Mit kértek? – kérdezte a pultos lány.
- Egy vodka-kólát. – kiabáltam, hogy szerencsétlen csaj meghallja.
- Én is egy vodka-kólát. – csatlakozott Luke.
Miután megittam az italom, egy kicsit dumáltam Lukeal, és én is elmentem táncolni Diáékhoz, Lukeot egyedül hagyva. Mikor táncoltunk egyszer csak leállt a zene és egy srác jelent meg a színpadon mikrofonnal a kezében.
- Helló, helló! Hogy a ma este se legyen unalmas van számotokra egy meglepetésem! – köszöntött minket a srác. Miután megtapsoltuk (és néhányan fütyültek) folytatta a mondandóját – Én Dani vagyok és ma este lehetőségetek van megmutatni a tehetségeteket ugyanis… Karaokézunk! – további füttyölés és ujjongás – Nos. Itt van lehetőségetek jelentkezni a DJ-nél. 5 perc múlva kezdünk.
Hát nem nagyon tervezek jelentkezni. Énekelni szeretek… Viszont nem tudok. Úgyhogy inkább passzolnám, mint hogy beégjek.
- Na! Az első éneklőnk nem más, mint Barbara Holt! Nagy tapsot neki.
Amint meghallottam a nevem lefagytam. De hát én nem is jelentkeztem. Dia és Mikey itt van velem. Calum és Ash csajozik szóval ők sem lehettek… Várjunk csak… Na jó, én ez után esküszöm megölöm Lukeot. És ezekkel a ’csodálatos’ gondolatokkal mentem föl a színpadra.


2014. augusztus 29., péntek

►Prológus◄

• Prológus •

Sziasztok!:3
Első rész jövő szombaton! Várom a véleményeiteket!:)
Jó olvasást!
Petra xxx

Ha ma azt mondom: Ismerem Luke Hemmingset az nagy szó. Sokan el sem hiszik, pedig tényleg így van. Nem csak koncertről, vagy csak hozzám szólt egy szót. Tényleg ismerem Őt. Ez az egész még akkor kezdődött, amikor nem volt híres. Az anyukáink nagyon jó barátnők voltak, így már kiskorunk óta együtt jártunk nyaralni, együtt szilvesztereztük, sokat találkoztunk és így jóba lettünk. Aztán mikor nagyobbak lettünk már szülők nélkül is találkoztunk és a baráti körünk is közös lett. Vagyis… Lukenak volt 3 barátja, akit ismertem – a bandatagok – és nekem is volt egy barátnőm, akit ismertek. Mi voltunk így 6-an egy csapat. Sokat lógtunk így együtt.
Igazából Lukeal sosem voltunk többek, mint legjobb barátok. Még ha néha poénkodtak is a többiek, csak röhögtünk rajtuk. Mindig is képtelenségnek tartottuk, hogy összejöjjünk. Ha többet éreznénk, mint barátság akkor már összejöttünk volna. Na meg… Lukenak volt már barátnője… Én meg… Hát én… Nem vagyok az a típus, aki az első fiú karjába veti magát, akit meglát, ezért nem is volt nagyon még barátom. Igazából csak egy. Vele sem nagyon jött össze a dolog, bár elég sokáig jártunk. Amúgy ahhoz, hogy velem bárki is összejöjjön ’néhány’ elvárásnak meg kéne, hogy feleljen. Szóval az én szerelmi életem elég bonyolult, így hát nem foglalkozom vele olyan sokat, mármint nem keresem elvetemültem a nagy Ő-t (mint például a barátnőm). Majd jön, ha jönnie kell. Az az idő is el fog jönni az életben.
A barátnőmről, Diáról… Na, ő az, aki nagyon keresi a nagybetűs SZERELMET. Ő sem minden második pasiba zúg bele, akit meglát, viszont ha meglát valakit, aki neki kell akkor addig nem nyugszik míg meg nem ismeri a fiút. Egyszer látott a buszon egy srácot, aki pont akkor szállt le és állítása szerint iszonyatosan helyes volt. Látta kb. 3 percig. 1 hétig állandóan a telefonján lógott, de kiderítette a srác nevét, lakcímét és, hogy hova szeret járni bulizni és mikor. Fogalmam sincs, hogy csinálta, de elámultam rajta. Természetesen utána elmentünk arra a szórakozó helyre ahová az a fiú is ment és megkerestük. Bár… Utána nagyon sajnáltam szegény Diát. Ugyanis kiderült, hogy Rómeó tök bunkó, ja és van egy Júliája is.  Pár napig nem volt más dolgom, mint vigasztalgatni Diát, de szerencsére hamar megnyugodott.
Amúgy én Dia 11-esek leszünk, Luke, Michael, Calum és Ashton pedig már végzett. Minden napi programunk nagyjából egyezik… Suli, átmegyünk Diához, vagy hozzám, megcsináljuk a házit, tanulunk, aztán megyünk Lukehoz, ahol van egy tök jó kis garázs berendezve és ott vagy nézzük, ahogy próbálnak a fiúk vagy pedig hülyülünk.
Nem vagyunk azok a nagyon bulizósak, aki minden hétvégén fölveszi a legdrágább cuccait és a sárga földig leissza magát egy ’menő’ szórakozóhelyen. Inkább a garázsban vagyunk 6-an, vagy néha többen és csak néha megyünk ilyen szórakozóhelyekre. Vagy a másik verzió, hogy otthon rendezünk bulit.
Ha koncertjük van, igyekszünk Diával elmenni, amelyikre csak tudunk, viszont sokszor akadályoz a suli. Ha esetleg messzebb van, vagy még ha nem is kell bemenni, akkor is tanulni kell, úgyhogy ja… Sajna nem sok koncertre járunk. Viszont bármiben támogatjuk a fiúkat, amiben csak kell. 

►Szereplők◄

• Szereplők •

Hahó!
Itt vannak a szereplők! Holnap hozom a Prológust.:)
Petra xxx

  

Barbara Holt
Kor: 16





Diana Clark
Kor: 17











Calum Hood
Kor: 18

Michael Clifford
Kor: 18











Ashton Irwin
Kor: 20










Luke Hemmings
Kor: 18

►Bevezető◄

• Bevezető •

Sziasztok!
Úgy döntöttem írok egy 5 Second Of Summer fanfiction blogot. Itt van néhány információ, amit jó lenne, ha tudnátok.:)
Itt leírom, mikor hozok új részt és még néhány fontos dolgot. Ha esetleg valami közbejönne, és nem tudok részt hozni csak mondjuk 1-2 nappal hamarabb, vagy korábban akkor előre fogok szólni. Remélem tetszeni fog és lesz legalább akkora sikere, mint az előző blogomnak!;)
Ha tetszik, akkor légy szíves hagyjatok nyomot magatok után!:)
Jó olvasást!
Petra xxx

Részek:
- minden szombaton hozok új részt
- ha valami változás van, előre szólok
- ha sokan fogják szeretni/olvasni a blogot és annyi visszajelzést kapok (és persze engedi időm) bevezethetem, hogy egy héten kétszer hozzak részt

Kinézet:
- a kinézetet köszönöm Sakura–nak
- nemsoká lesz fejléc is:)

A történetről:
- a történet KITALÁLT és semmilyen valóság alapja nincs (!)
- ha valami esetleg mégis egyezik a valósággal, az a véletlen műve
- a képek (legyen az SMS, Facebook üzenet, vagy akár közös kép a főszereplőkről) szerkesztettek

Szereplők:
- a bandatagokon kívül minden szereplő kitalált
- hiába játszódik a történet Magyarországon, a történet szereplőinek angol neve van (szerintem hülyén néz ki, ha egyik szereplőnek angol a másiknak magyar a neve J remélem ez nem zavar senkit)
- mivel a név angol így nem fogom sűrűn emlegetni se a város, se az ország nevét, azt pedig nem szerettem volna, hogy pl. Londonban játszódjon a történet

Fontos!
- a történet a saját fejemből pattant ki, így bármi féle lopás/másolás következményeket von maga után
- a történet tartalmazhat +16 akár +18-as jelenetet (a fejezet elején szólok mindig) ezért felelősséget NEM vállalok
- előfordulhat csúnya szó is a blogban